Tanácsok

Általában egy-egy árajánlat elkészítése cserépkályha, vagy kandalló építésére, illetve az igények felmérése személyes konzultációt igényel. A kályhák méretén kívül nagyon sok tényező befolyásolhatja az építési költséget, illetve a megvalósíthatóság miatt is fontos, hogy megnézhessem a helyszínt.

Az alábbi tanácsokat azoknak szánom, akik azon gondolkoznak hogyan csökkentsék fűtési költségüket, vagy tegyék hangulatosabbá nappalijukat, azonban nincs gyakorlati tapasztalatuk azzal kapcsolatban, hogy hogyan is működik ez az egész.

Milyen típusok vannak?

Cserépkályha: 

A cserépkályha legnagyobb előnye a kiváló hatásfoka, amely a kályha működésében rejlik. Miután a fa elég a tűztérben a keletkezett forró égéstermék a kályha füstjáratán át távozik, a cserépkályhák pedig úgy vannak kialakítva, hogy a füstjárat minél hosszabb legyen, így a forró égésterméknek több ideje van lehülni, és átadni a hőt a környezetének, vagyis fűteni az adott helységet. Ennek következtében a kályhát elhagyó égéstermék jóval alacsonyabb hőmérsékletű, mint más kályhák esetében, így a kályha hatásfoka magasabb, kevesebb energia távozik a kéményen. Mindemellett a cserépkályhák jelentős tömegük miatt azután is fűtik a helységet, miután a tűz kialudt, mivel a nagy tömegű kályha sok energiát tárol magában, így a fűtés egyenletes.

Régebbentöbben azért készítettek kandallót, mert a cserépkályhák lassabban melegednek fel, illetve nem látni a tüzet. Napjainkban egyre elterjedtebbek a nagy, üveg-ajtós cserépkályhák, ennek köszönhetően a cserépkályhák gyorsabban melegítik a szobát, illetve a tűz is látszik.

Vízteres kandalló:

A vízteres kandalókat olyan helyen lehet alkalmazni, ahol megoldható az összekapcsolása a központi fűtéssel. Ennél a kandalló típusnál a kandalló betéten vezetjük keresztül a vizet, amely felmelegszik és visszatér a központi fűtési rendszerbe. Kedvezőbb hatásfokkal rendelkezik, mint a hagyományos kandallók, mivel az átvezetett víz alacsonyabb hőfokon tartja a betétet, mint a hagyományos kandallóknál, így az több hőt tud felvenni, ezáltal a kandallóból távozó égéstermék is jobban le tud hülni, így kevesebb energia távozik a kéményen, valamint több helységet is fűthet.
A cserépkályhákkal összehasonlítva a vízteres kandalló alacsonyabb hatásfokkal rendelkezik, mivel a füstjárata jóval rövidebb, azonban távolabbi helységeket is fűthetünk vele, mivel a központi fűtés vizét melegíti. Előnye, hogy nem csak keményfával, hanem mindenféle fával és bio-energiahordozóval fűthetünk.

Hagyományos kandalló:

A hagyományos kandallók esetében alul és felül szellőzők találhatók, amelyekkel a kandallóbetét és a kürtő mellett vezetjük el a levegőt, amely felmelegszik, majd visszatér a fűtött helységbe. Előnye, hogy nem csak keményfával, hanem mindenféle fával és bio-energiahordozóval fűthetünk. Hátránya azonban, hogy nagy a hővesztesége vagyis alacsony a hatásfoka, mivel a kürtő egyből a kéménybe vezeti a füstöt.

Mivel jár, ha cserépkályhával, vagy kandallóval szeretnék fűteni?

Természetesen mindig be kell gyújtani, és ki kell vinni a hamut. Ez "kényelmetlen" lehet annak, aki mindig gázzal fűtött és csak a termosztátot kellet beállítani. Azonban a begyújtás nem bonyolult, nem koszos, nem időigényes feladat.

Emellett természetesen gondoskodni kell a fáról is, ezt azonban lehet tüzelésre alkalmas állapotban is venni, amivel semmi dolgunk nincs azon kívül, hogy rátesszük a tűzre.

Általában a kályha, vagy kandalló típusától függ, az azonban az igaz, hogy a kandallók esetében gyakrabban kell fát tenni a tűzre, mint a cserépkályhák esetében, és a kandallókból gyakrabban kell a hamut kivinni, mint a cserépkályhákból.

Hangulat:

Minden bizonnyal Ön is átérezte már azoknak a jeleneteknek hangulatát, amikor a fiatal pár a filmekben üldögél az oroszlánbőrön a kandalló előtt...

A cserépkályhák és a kandallók nagyon különleges hangulatot tudnak varázsolni a lángok fényeinek táncával és a tűzropogással.

Mivel tudok fűteni?

Cserépkályhában csak száraz keményfával szabad fűteni, amennyiben nyers, vagy nedves fával, esetleg háztartási hulladékkal fűtünk, a kályha tönkre fog menni. A fenyőfélék szintén tönkretehetik a kályhát a bennük lévő gyanta miatt. Ezért a fenyőféléket csak gyújtósnak érdemes használni.

A kandallók ugyan kevésbé érzékenyek arra, hogy mivel fűtünk, azonban mivel hatásfokuk alacsonyabb, így több tüzelőanyaggal tudjuk csak biztosítani ugyanazt a hőfokot, mint egy cserépkályhával, vagyis nem biztos, hogy gazdaságosabb az olcsóbb tüzelőanyag ellenére sem.

A kandallóba szánt tüzifát általában vastagabbra kell hasítani, hogy lassabban égjen el. A kandallóban a fa így két, három óra alatt elég, és újra kell rátenni.

A cserépkályhába szánt fát vékonyabbra kell hasítani. így a fa másfél, két óra alatt ég el és kezd parázslani, ekkor a kályhát el lehet zárni, és az tovább fűt. Ez amiatt előnyös, mert ha este elzárjuk a cserépkályhát, reggel még langyos lesz, míg egy kandalló akár három, négy óra után kihülhet.

Megéri ez nekem?

Ezt természetesen Önnek kell eldönteni. Bármelyik kályharípust választja is, a fűtési jöltség jóval alacsonyabb, mintha földgázzal fűtene, mindemellett rendkívül hangulatos látvány.

Az alábbi táblázatban néhány fűtőanyag ára szerepel, a könnyebb összehasonlítás végett egységnyi fűtőértékre levetítve. Az alábbi árak változhatnak, azonban nagyságrendileg helytállók.

Hova lehet cserépkályhát, vagy kandallót építeni?

Cserépkályha illetve kandalló bárhova elhelyezhető, ahol annak kéménybe kötése lehetséges. Célszerű a nagyobb kályhákat úgy elhelyezni, hogy annak egyik része az egyik, másik része a másik helységben legyen, így egy kályhával, vagy kandallóval több helység is fűthető. Új ház tervezésekor célszerű szem előtt tartani, hogy amennyiben a cserépkályha, vagy kandalló központi helyre kerül, és a szobák ajtajai a nappaliból nyílnak, akkor kifűthető vele akár a többi helység is. A kémény átmérője és hossza határozza meg, hogy mekkora kályhát lehet rákötni, így a ház (a kémény) tervezésekor ajánlott egy tervegyeztetést kérni.

Mit kell biztosítania a megrendelőnek az építéshez?

Az építés megkezdéséhez szükség van, a stabil padlóra, a kályhák jelentős tömeget képviselnek, így szükséges, hogy az aljzatbeton, amelyre kerülnek elbírja a súlyát. Amennyiben gyenge az aljzat,  eltörhet, így repedés keletkezhet a kályhán. Ezt szem előtt kell tartania a kőművesnek, aki az aljzatot készíti. Amennyiben padlófűtés készül a házba, lehetőség szerint a kályha, vagy kandalló alatti területen ne helyezzünk el csövet.

Az építés technológiája megköveteli, hogy az építés során a legalább 15-18 fokos hőmérsékletet, valamint meleg vízre is szükség van.

Mik lehetnek a buktatók?

Rossz szakember.

Sokan dolgoznak olcsón, egyrészt amiatt, mert nem vállalkozás-szerűen dolgoznak, így nem tudnak sem számlát, sem kivitelezői nyilatkozatot kiállítani, és minőségi probléma esetén sokszor nem számonkérhetők. A másik hátránya, hogy a kéményseprő számára így a tulajdonos nem tudja igazolni a kályha eredetét és azt, hogy a kályha biztonságos és műszakilag megfelel. Az olcsó ár másik oka lehet az, hogy nem tudják a szakértelmükkel meggyőzni a megrendelőket, így kénytelenek olcsóbban elvállalni ugyanazt a munkát. Többnyire ezt úgy gazdálkodják ki, hogy olcsóbb, gyengébb minőségű anyagokkal építik meg a kályhát, ez pedig ahhoz vezet, hogy a kályha minősége rosszabb, élettartalma rövidebb lesz.

Nagyon sok "szakember" után dolgoztam, amiből sok tanulságot vontam le.

Sokszor még az alapokkal sincsenek tisztában a tisztelt mesterek, például, hogy mennyi csempe kell a kályhára, mekkora kályha fog kifűteni egy adott helységet, milyen vastagságú téglából épül, mekkora átmérőjű kémény kell a kályhának, mekkora füstjárat kell az adott kályhához, melyik ajtóval hogy fog viselkedni a kályha.

Sokminden kiderül, ha ezeket a kérdéseket feltszi az ember annak akitől árajánlatot kér.

Egy szakembernek össze kell tudnia állítani egy tételes árajánlatot, nem csak saccolnia egy árat, és az adott árajánlathoz tartania is kell magát. Sok helyen hallottam már olyan szakemberről, akinél a kályha magasságával együtt nőtt az ár is vélt, vagy valós indokokkal.